Kegyes rendi (piarista) atyák téglavetője

Hozzáadás a kedvencekhez
0.00 ( 0 csillag )
Feltöltötte


0.00 ( 0 csillag )

Leírás

„A téglavető Kőbányán volt a Rend mészkőfejtő pincéje közelében. A 19.század második felében a mészkőpince leállításától a század vége feléig működött, és egy ideig, a mészkőfejtésnél történt jövedelem ki­esés pótlására jött létre. Pár évtizedig működött." Ennyi adatot isme­rünk a Kegyesrendi atyák téglavetőjéről. Kőbányai birtokaikról tudjuk, hogy „1739-ben Stőr Jánosné kőbányai szőlőjét adja a piaristáknak", majd „1742-ben a Sőtér örökösöktől kap a Ház ajándékba egy szőlőt, ugyancsak Kőbányán" Az egyik szőlő az Ohegy nyugati, kőbányás végén, a másik a mai Alkér utca - Petrőczy utca - Kada utca - Ohegy utca térségében volt. Először 1864-ből van adat a telek kis részén bérbe adott kőbányáról. A kőbányát, kutat, pincét is csak ekkor említik. Ezek között azonban nincs utalás sem a kitermelt kő mennyiségére, sem arra, hogy tégla is készült volna. Valószínű, hogy a kőbányai szőlőskert is a gyorsan kibányászott telkek sorsára jutott. Az adatok szerint 1866-ban „A Kegyesrendi atyák kőbányájában 1095 négyszögöl" követ termeltek ki. Ez a mennyiség -3285 szekér kő - az ott ismertetett nyolc bánya az évi termelésének 32,7%-a, vagyis majdnem harmada. Feltehető, hogy a kőfejtés során itt is keletkezett kitermelt agyag, és ezt dolgozták fel. Végül, 1869-ben „A kőbányai régi szőlő a pincékkel és kőbányával együtt Dreher úrnak Nagy Márton rectorsága alatt 16 500 forinton eladatott." Más helyen így fogalmazva: „1869-ben eladta a társház az egyik kőbányai szőlőt a bányapincékkel együtt Aich Ferencnek, a Dréher serfőző igazgatójának." Ugyanez évben, a kőbányai közál­lapotok javítása iránt a Városi Tanácshoz intézett, közel kétszáz aláírás­sal kísért beadvány aláírói között már sz­erepel „Anton Drehers" is. Ha itt, vagy máshol készült a Kegyesrendi atyák részére jelzett tégla, a készítés helyét, idejét és mennyiségét nem ismer­jük. „A Kegyes Rend téglajele ovális mé­lyítésben egyenlőszárú kereszt." Hasonló jelű tégla is ismert, melynél a kereszt szárai a tövük felé keskenyednek. Ez állítólag a Ciszterci Rend téglája volt. A két hasonló jellel kialakított tégla együtt, elkeverten is előfordult Bu­dapest belterületén (IX. Lónyay u.) ká­belárokban, mint kábeltakaró tégla. Ide a téglák a régi piarista épületek századfor­duló táján történt elbontásából, az elektro­mos hálózat megszületése idején juthattak el. Természetesen, máshol is előfordulnak.

 

Részletek

Forrás Kádár József: Kőbányai téglagyárak
Szerző Kádár József
Dátum 1866
Dátum (időszak vége) 1869

Hely

Budapest, Magyarország, Europa
1103 Budapest, Óhegy u.

Értékelés

Értékelés