Bélyeges téglák Vigántpetendről

Hozzáadás a kedvencekhez
0.00 ( 0 csillag )
Feltöltötte


0.00 ( 0 csillag )

Leírás

Vigántpetend az egykori római hadiút mentén a Bakonyt és a Balaton-felvidéket elválasztó Eger-patak völgyében fekvő, közel hétszáz éves település. Vigánt falut először 1236-ban említi oklevél. Petend első birtokosa a veszprémi káptalan. 1520-tól a Gyulaffy család, később pedig az Esterházyak uralják. E családok birtokain virágzó mező- és erdőgazdálkodás folyt. Plébániatemploma 1757 és 1760 között épült barokk stílusban. A templom építtetője Esterházy Károly, aki a család híres építészét Fellner Jakabot bízza meg a templom terveinek elkészítésével. A templom építésével kapcsolatos iratban találtam utalást a téglavetőre: „ A templom kőből és téglából épült, a követ a hegyekben fejtették és fuvarozták a petendiek, de minden bizonnyal beépítették a régi elpusztult templom köveit is. Téglát a közelben, a Séd melletti téglaégetőben készítették és égették.( Horváth és Farkas család mai háza volt még a közelmúltban is a gróf téglaégetője.)” Sajnos kevés forrásanyag áll rendelkezésünkre a helyi téglagyártással kapcsolatban, viszont az előkerülő téglák nagyon „beszédesek”, hiszen többnyire monogramot és évszámot is tartalmaznak. A Vigántpetenden fellelt téglák közül az elsők az összefont betűkkel íródott PNE, NE monogramos téglák (Petend Nicolaus Esterházy és Nicolaus Esterházy) Ezek a falu határában lévő malomépületekből és a település régi gazdasági épületének romjaiból kerültek elő. A környék fejlődésében nagy szerepet játszottak az Esterházy családból származó Sándor és János grófok. A GES a GES + ÉVSZÁM, valamint a váltott SZÁM és BETŰ használatával elkészült téglák Gr. Esterházy Sándor nevét jelentik. Az egykori téglavető helyéről számos egész és otthagyott törmelék igazolja a készítés helyszínét. Gr. Esterházy János neve a Gr. E. J + évszámos téglákon köszön vissza. A téglavető pontos helyének meghatározásában a Vigántpetenden élő Kandikó Lajos bácsi segített. Elmondása alapján, a háborúból hazatérve még látta az égetőt működni. Pontos leírást tudott nyújtani az egykori téglavetőről és az ott végzett munkáról. Az épületek helye még ma is jól meghatározható a törmelékekből. Lajos bácsi élénken emlékezett a keverőt hajtó „fekete” lóra, valamint a háború után a vetőnél élő és dolgozó Kemény Károlyra és családjára. Később az útépítés nyomvonalába esett az égető területe, ez indokolta az épületek elbontását és a téglavető megszűnését. Az elbontott anyagokat a helyiek használták fel építkezésekhez.

 

Részletek

Forrás Jeles téglák, jeles emlékeink 8:116-117
Szerző Nyírő Zsolt

Hely

Vigántpetend, Magyarország, Europa

Értékelés

Értékelés