Egy eddig ismeretlen szabadszállási téglabélyeg értelmezése

Hozzáadás a kedvencekhez
0.00 ( 0 csillag )
Feltöltötte


0.00 ( 0 csillag )

Leírás

Téglás feleségként nem mindig könnyű az élet, de vannak néha feledhetetlen sikerélmények is. A következő történet egy ilyen élményről szól. Egy barátunk születésnapi köszöntésére igyekeztünk Kecskemétre, egyúttal némi kitérővel egy tégla cserét is lebonyolítottunk Szabadszálláson. A csere tárgya egy gyönyörű, a téglagyűjtő közösség előtt mindeddig ismeretlen bélyegű darab volt. A téglán három ágú korona és összeépített két betű (KJ) látható. Megérkezve a megadott címre, Szabadszállás, Toldi Miklós út 14. a tulajdonos fiatalember Desztics Zsolt, elmondta, hogy a ház, amiben jelenleg lakik a családjával, régen bölcsőde volt. A ház most is egy nagy belmagasságú kúriára emlékeztető épület, a jelenleg kialakított nappaliban a mai napig az eredeti hatalmas két szárnyas vörösfenyő ajtók vannak tokostul felújítva. Az udvarában lévő melléképületből és a házat körülvevő járdából kerültek ki a szóban forgó téglák. Nemcsak férjemnek, nekem is nagyon megtetszett a téglán lévő jel és kíváncsivá tett, hogy kié is lehet ez a téglabélyeg, így hát elkezdtem az interneten keresgélni. Amíg átértünk Kecskemétre, sikerült ráakadnom Kuthy Erzsébet nevére, akinek édesapja révén voltak Szabadszálláson birtokai. Édesapjának, kővágó-eörsi (kővágóörsi) Kuthy János nagybirtokosnak jelentős földterülete volt Tasson és a mindössze 26 km-re fekvő Szabadszálláson is. „Kuthy de Kövágó-Eörs Pál, előbb Pest megyei tassi, később Zalavármegyei lakos részére nemesi bizonylat a Kuthy Máténak az1603-ik évben adott új adománylevelére vonatkozólag 1791-ből: ActaNobilitaria ex 1791. Nr. 268. Különféle bizonyítványok 1593-tól kezdve a vasvári káptalantól a nemesi iratok közt .K. 15."jelzet alatt. „Kuthy János, György, István és Gábor, Zala vármegye bizonyítványa alapján 1749-ben Pest vármegye nemesei sorába felvétetnek.” (Forrás: Kőszeghi Sándor, Pest Vármegye főlevéltárosa: Nemes családok Pestvármegyében, 1899) Hogyan köthető mindez a téglához és a lelőhelyéhez? Úgy, hogy találtam egy utalást, miszerint Méhes Lídia szabadszállási lakos a végrendeletében rendelkezett a szabadszállási kisdedóvóról, melynek fenntartására földet, nemesi kúriát és pénzt hagyományozott az ottani református egyházra. Ide tartozhatott ez az épület is. Méhes Lídia Kuthy Erzsébet unokája volt. Erzsébet 1753. január 17-én kötött házasságot Méhes Jánossal, Tasson. Négy lányuk és három fiúk született, mindegyik gyermek Szabadszálláson látta meg a napvilágot. Erzsébet és János házasságából született János fia, aki feleségül vette dedinai Burián Zsuzsannát, kiknek házasságából született Méhes Lídia 1798. augusztus 29-én, Szabadszálláson. (Az életrajzi adatok forrása: Nyéki Méhes Mózes /legfőbb állami számvevőszéki tanácsos/ 1933: A Nyéki Méhes család és a rokon családok) További internetes keresés után a szabadszállási nemesek sorában sem K, sem J kezdőbetűvel nem találtam más szóba jöhető családot, így nagy valószínűséggel kimondható, hogy a tégla Kuthy Erzsébet édesapjának, Kuthy Jánosnak a monogramját fedheti. Miután1749-ben kapta meg a nemességet és a a téglán nemesi korona jel szerepel ezért feltételezhető hogy ezt a téglajelet csak 1749-től használhatta, korábban nem.

 

Részletek

Forrás Jeles téglák, jeles emlékeink 14:92
Szerző Rozgonyiné Szemán Judit

Hely

Szabadszállás, Magyarország, Europa

Értékelés

Értékelés