Az egész úgy kezdődött, hogy egy pesti gyűjtő szólt egy baji téglásnak, hogy Tarcalon, a két templom mögött egy olyan ház áll, amelyben 1790-es feliratú téglákat lehet találni. Egyesületünk akkori elnöke pedig engem riasztott, mint a tetthelyhez legközelebbi gyűjtőt, ugyan járjak már utána az információnak. „Hosszas” gondolkodás után igent mondtam a felkérésre. Első lépésként a téglagyűjtők egyik jó barátjától, a Google Mapstól kértem segítséget. Ennek segítségével sikerült azonosítanom az épületet (1. ábra). Ez a kép az internet tanúsága szerint 2013 júniusában készült. Én 2019 tavaszán néztem meg azt. Ekkor már az épület még a képen láthatótól is sokkal rosszabb állapotban volt. A teteje már rég nem töltötte be az eredetileg neki szánt funkciót. Mindössze csak arra volt jó, hogy súlyával összetartsa a falaktól eltávolodni akaró oszlopokat. Azokat az oszlopokat, amelyekről már rég eltűnt a vakolat és az azokban található téglák már érintésre is porrá váltak az ember kezében. Az egész épület életveszélyes volt. Ennek megfelelően az általam akkor még ismeretlen tulajdonos az épület ajtajait és ablakait OSB lapokkal zárta le. Az egyébként rendezett környezetű házat körbejárva megállapítottam, hogy a külső falak kb. 80 centiméter vastagok és döntő részt sárba, vagy gyenge minőségű malterba rakott kőből készültek. Viszont itt-ott található benne egy-egy tégla is! A hátsó falban pedig ott figyelt egy olyan féltégla is, amelyiken egyértelműen beazonosítható volt egy 90-es szám. Tehát a hír igaz! Ebben a házban kincsek vannak. Ezután már csak a polgármesteri hivatalt kellett meglátogatnom, ahol is a polgármester urat alaposan kifaggattam az ingatlanról. Megtudtam, hogy az nem rég került vissza az önkormányzat tulajdonába, s annak állapota miatt hamarosan bontásra fog kerülni. Egyszerűen bedöntik az alatta található pincébe. Tehát van remény a téglákat kinyerni belőle! Ehhez már csak egy ígéret kellett, hogy majd szólnak a bontás kezdetekor. Egyszer csak jött a telefon: Holnap kezdjük a bontást. Sajnos a bontás kezdetekor nem tudtam magam szabaddá tenni, csak az azt követő péntek délután volt módom személyesen is megnézni a területet. Ekkor már csak az utcafronttól távolabbi egyharmad épület állt, illetve a szomszéd telek felőli fal. Az épület többi része be volt dózerolva az alatta található pincébe. Mivel ideális téglás idő volt – egy hete folyamatosan esett – elkezdtem a még álló falakban található téglák kimentését, illetve a pincébe beomlasztott bontási anyag átvizsgálását. A még álló ajtót kibontva rengeteg 1790-es domború feliratú tégla jött elő. A néhány viszonylag ép mellett rengeteg volt a törött, vagy faragott példány. Ezek nem a bontáskor sérültek meg, hanem már eleve így lettek beépítve! Mellettük több tükrös CIA domború feliratú tégla is napvilágra került. Ezek viszonylag épek voltak, de nagyon halvány volt rajtuk a jel. A pince helyén található halomban KD, T és TARCAL feliratú téglákat találtam. A dagonyázással egybekötött téglázás után már csak némi kutatómunka volt hátra, ami akkori reményeim szerint közelebb visz majd a téglán található feliratok feloldásához. Magáról az épületről sokáig semmit sem találtam, míg nem ráleltem Guth Ferenc úrra, Tarcal lelkes helytörténeti kutatójára. Guth úr szíves információja alapján – melyet ez úton is köszönök – jutott a tudomásomra, hogy az 1867-es kataszteri térképen található épületeket valószínűleg a 20. század elején a terület akkori tulajdonosa, Illés István bontatta el és az abból kinyert anyagokból építtette fel a most lebontott házat. Ez választ ad a sok, már eleve törötten beépített téglára! Az 1790-es feliratú tégla már régebben is előkerült Tiszadobon, melyet Tóth János gyűjtőtársunk Andrássy téglaként azonosított. E feltevést erősíti az is, hogy Tarcalon és környékén is Andrássy birtokok voltak. Illetve a környéken sűrűn előforduló CIA variációk is valószínűleg az Andrássy családhoz köthetőek. Bár már az előbb említett kataszteri térképen Tarcaltól délkeletre is található egy „Téglás” dűlőnév, de mindeddig nem került elő más írásos bizonyíték, hogy ezeket a téglákat Tarcalon gyártották volna. A sittkupacból előkerült többi tégla minden valószínűség szerint helyi termék, mely a település déli részén a 20. században egészen az 1970-es évekig működött téglagyár terméke. A mélyített KD téglajegy a téglagyárat a II. világháború előtt tulajdonló Kovács Dezső nyíregyházi mérnöké. A helyi lakosok elmondása szerint pedig a különféle TARCAL, illetve T feliratos téglák pedig egészen az 1950-es évek végéig készültek a téglagyárban.