„Már az 1700-as években égettek téglát a falu határában.” Ma is létező dűlőnevek: „Téglaházi-dűlő, Téglaházi út” olvasható a Veszprém megye földrajzi nevei kiadványban. A faluban égetett téglák legjellemzőbb bélyege: HB, vagy évszámok között HB betűk. A HB jelentése: Homokbödöge, az évszám pedig a gyártás éve. Ezt a helyi „ősemlékezet” is így tudja. A községben a 18 HB 46 jelű téglabélyeg fordul elő leggyakrabban. Mértük zömében: 29,5x14,5x6,5 cm. Ez év nyarán váratlan megerősítő bizonyítékra bukkantunk: Tagtársunk, Benkő József a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum Gabonamúzeumában malomipari kiállítás céljára gyűjtött téglákra lelt, melyeket még az egykori (rendszerváltozás előtti) Gabonaipari Tröszt a tulajdonába tartozó malmok bontásából gyűjtött össze. A fellelt téglákról megállapítható volt, hogy azok többsége Veszprém és Pápa környéki malmokból került elő. A gyűjtemény a Tröszt megszűnése után ide-oda kallódott és került végül a Munkácsy Múzeumhoz. Sajnos a gyűjteményhez semmilyen írott anyag nem társul. Szerencsénkre viszont néhány, köztük egy, a homokbödögei malomból származó darabot feliratoztak. A téglagyár a falutól délkeletre működött. Mára a gyárat elbontották, egyedül a kémény beton alapja árválkodik a helyszínen. Az agyaggödrök egy részét feltöltötték szeméttel. A gyár termékeit nemcsak a faluban értékesítették, hanem azok eljutottak a környező településekre (Pápa, Nagygyimót, Bakonyszücs) is. Helyi információk Készülvén a dolgozat megírására, felkerestük Farkas Árpád akkori polgármestert, Frank Ferencné, Frank Ferenc, Ható Károly egykori téglagyári munkásokat és Bolla Andrást, akinek egy tucatnyi helyi bélyeges tégla van a birtokában Tőlük hallottuk az alábbi információkat: a II. világháború előtt 8-10 fő kézzel vetette a téglákat, de ők akkor már nem használtak téglabélyeget. A Közbirtokosság is égetett jeltelen téglákat. Az idős adatszolgáltatók emlékezete szerint Krausz nevezetű volt a téglagyár tulajdonosa a két világháború között. Krausz nevű téglagyárost és téglajelét azonban nem sikerült fellelnünk, illetve beazonosítanunk. A faluban egyébként régen több ilyen nevű ember is élt: Krausz Sándor vegyesboltot üzemeltetett, Krausz Elek hentes volt. 1954-től kisméretű téglákat készítettek, ekkor a Veszprémi Tanácsi Építőipari Vállalat volt a tulajdonosa a gyárnak. A vállalat 40 főt foglalkoztatott idénymunkában. 1986-tól az önkormányzat tulajdonába ment át a 8 hektár egykori téglagyári terület. A közelmúltban ennek egy részét az épületekkel egy magánszemély vásárolta meg, aki a felhagyott bányagödörben halastavat létesített.