Részletek Klimo György életrajzából (Idézet a Pécsi Egyházmegye Püspöki Arcképcsarnok honlapjáról) „A Nyitra vármegyei Lopassón született jobbágy családból, 1710. április 4-én. Nagyszombatban, Pozsonyban, Budán tanult. Pappá 1734-ben szentelték. Vedrődön és Vágújhelyen működött, mint káplán, érseki helynökségi titkár Nagyszombatban, majd 1740-ben pozsonyi-, 1741-ben esztergomi kanonok és nyitrai főesperes lett. Püspöki kinevezéséig a magyar királyi kancellária egyházi tanácsosa. Mária Terézia 1751. július 30-án nevezte ki pécsi püspökké (…...) Számos templomot építtetett, támogatta az egyházmegye múltjának föltárását, gondot fordított a hitélet erősítésére. Felvirágoztatta a pécsi papírmalmot, aminek jövedelmét a falusi iskolákra fordította. Növelte a Szeminárium hallgatói létszámát, új tanszékeket állított fel, filozófiai tanfolyamot indított. Kötelezővé tette a felsőbb tanulmányokat folytató hallgatóknak a könyvtár mindennapi látogatását. A püspöki palotában csillagvizsgálót rendezett be, hatalmas éremgyűjteményt állított össze és sok, a megye egyháztörténetéről szóló iratot vásárolt és másoltatott a Vatikán Levéltárában. A püspöki könyvtárat, melynek alapját Berényi Zsigmond József püspök és a káptalan mintegy háromezer kötetes állománya képezte, tizenötezer kötettel gyarapította. A könyvtárat 1774-ben nyilvánossá tette. (.......) Utolsó éveit súlyos betegen töltötte. 1777. május 2-án halt meg, kívánsága szerint a pécsi székesegyház Corpus Christi kápolnájában temették el.“

Klimo György fenti életrajzában van egy fontos mondat: ...„Számos templomot épített”... jelesül Mohácson is. A városban három templom környezetében találhatók a monogramjával fémjelzett téglák (GK ligatúrában, GK, vagy tükrös GK + évszám = Georgius Klimo, A Mohácson talált Klimo téglák kivételnek számítanak, olyan szempontból, hogy Klimo György püspök számos pécsi építkezésén nem sikerült fellelni „K G” vagy „G K” monogramos téglákat. Pécsett az ebből a korból származó téglák kétkulcsos ábrázolásúak, esetleg kereszt kiegészítéssel. Mailáth gróf pécsi palotájának melléképülete alapjaiból (Mária u.) ilyenek kerültek elő. Tudni kell, hogy az 1703 és 1736 között lezajlott egyházi birtokelosztási perekben a Mohácsi Birtok 1723-ban a három Pécsi Egyházmegyei Uradalom (Püspöki, Káptalani, Székesegyház-szemináriumi) közül a püspökihez tartozott és a perek végeztével is a Püspöki Uradalom tulajdonában maradt. Hogy hol készülhettek Klimo püspök téglái? Erről csak feltételezésünk van. Korabeli térképek híján nehéz konkrétumot felmutatni. Az 1870-es „Mohácsi Egyházi Uradalom” térképén nem találni téglavetőre utaló jeleket. Az 1874-es „Pótszelvény Mohács Város Dunán Inneni Határ-részének Hitelesített Térképén” (Mohács, 1874. július 8.) téglaházra, bányagödörre utaló ábrázolás van. A telekkönyvi nyilvántartás szerint a 6940, 6941, 6942 hrsz (a malomárok és az 18384 sz. út találkozásánál) lévő telkeket (1398 négyszögöl „gödör” és 593 négyszögöl „gödör”) 1865-ben Roheim Ferenc téglagyáros vette meg. Ebből talán következtethető az, hogy Roheim egy meglevő agyaglelőhelyet vett meg, mely előtte a Püspöki Uradalomé volt. Talán itt készültek Klimo püspök téglái, hisz ez volt a legközelebbi, egyházi kézen levő agyaglelőhely.

• A templomok közül a Belvárosi Plébánia templom építésével kapcsolatos írott információt találtunk: „A barokk stílusú építmény a Szent Mihály téren áll, egyébként a Szentháromság utcára néz. 1776-1780 között épült Klimó György (1751-1777) püspök támogatásával. 1782-ben Eszterházy Pál László (1780-1799) püspöksége idején átépítették és új tornyot emeltek a nyugati falsík elé.” Innen ugyan saját gyűjtésű téglánk nincs, de a másik két helyszínen az itteni építési intervallumba tartozó téglákat találtunk.

• A Szepessy téren áll Mohács egyik legszebb barokk épülete, a Püspök templom. Ennek közvetlen közeléből, a II. Lajos utca 23-25. szám alatti jelenleg emeletes ház (tulajdonos: Wittmann F.) helyén egykor állt épület bontásából kerültek ki GK jelű téglák. Ugyanitt fordult elő néhány példányban a Klimo György halálát követő időszakban gyártott tégla, amelyik az 1780-as évszámot viseli. (Ugyanezt az évszámos téglát továbbá az 1783-as „testvérét”, 1767-es, 1769-es és 1770-es Klimo téglákkal együtt megtaláltuk a műemlék vízimalom felújításakor, 2007-ben.)

• A harmadik helyszín a Ferencesek Szent István Zárdatemploma és Kolostora (Kossuth u. 66). A templomot 1724-ben kezdték el építeni boszniai ferences szerzetesek. 1771-re készült el, de már a helyi püspök anyagi segítségével és támogatásával. 2014 januárjában folyó átalakítási-felújítási munkák során kibontott GK+ évszám téglákat talált a kolostor udvarán Dibusz Ferenc és Herczig Béla. Néhány, nyilvánvalóan később beépített darabon kívül az összes ott talált tégla Klimo György monogramját tartalmazta