A feltehetően Bajorországból származó Lechner család a 17. század végén Kismartonból települt át Pestre, és német eredete ellenére teljesen magyar érzelmű lett. Ekkor még fogadósok voltak, de a 18. század végére feltehetően kialakult a családban egy iparos és egy polgári ág. Lechner Nepomuk János (1774-1845) a Szépítő Bizottmány tollnoka (gondnoka), 1805-ben kőbányafelügyelő, 1815-ben kért és kapott 6 hold területet Pest városától téglaégető létesítésére.120 A térképekről le­olvasható terület azonban kb. 15 katasztrális holdnak, vagy 20 magyar holdnak felel meg. A terület az Óhegy mellett, az északi oldalon volt, ahol a korai térképek Ziegeley felirattal jelöltek egy téglavetőt. Ez a ko­rai ábrázolás a körülhatárolatlan területen gödröt és épületeket jelöl a későbbi Maglódi út bal oldalán. A Lechner-féle terület határa eltér a későbbiDrasche telek kitűzésekor ki­alakított telekhatár vonalaktól. Mint említettük, a kőbányai lebegővasút nyomvonalát 1827. április 21-én így határozták meg: „A vasút a hatvani lineától induljon ki és lehetőleg egyenes irányban haladjon a kőbányai szőlők felé; itt két ágra szakadván, egyik része a baloldalon fekvő Kauser-féle és szépítő-bizottsági új kőfejtők mellett elhaladva a Lechner-féle téglaégetőnél végződnék, a másik pedig a kápolna, a magán- és kvader kőfejtők érintésével az ottani téglaégetőig menne." E szerint egy fontosnak tekintett szállítási beruházás tervezésénél ekkor már mint végpontot vették figyelembe, bár erről a szakaszról sem tudjuk, hogy valóban megépült-e. Id. Lechner Nepomuk János téglavetője-gyáráról keveset tudunk. Az 1848-as térképen két-három kis kemenceépület és szín látható. A gyár különböző korszakai szerint többféle jele ismeretes. JL, külön kis négyzetekben, egyszerű, vagy pálcakerettel díszített, lesarkí­tott téglányban , majd állatbőr formába írtán, egy­szerűbb, vagy díszesebb betűkkel az LJ. Későbbi, érdekes változat a hullámos vonalú mélyítésben erősen balra dőlő JL néha már a nagyobb mennyiségű gyártásra utaló, kiegészítő jellel is.