Lechner Rákosi Téglagyár Rt.

Hozzáadás a kedvencekhez
Feltöltötte


Leírás

Az 1895. június 26-i alapítási közgyűlés szerint a társaság neve Lech­ner Rákosi Téglagyár Részvénytársaság. Telepe továbbra is a X. ker. Maglódi út 12. alatt volt. (Központi irodája VIIL, József krt.17.) A gyár az Algyógyi úttól az Akna utcáig terjedő területet is igénybe vette. Az évi közgyűlések jegyzőkönyveiből megismerhetjük, hogy milyen tények és események befolyásolták a társaság működését az 1895 és 1917 közötti években. Gyakran és gyorsan váltakoztak az építési kedv és pangás időszakai, és ez végül a világháború alatt a gyár termelé­sének teljes leállásához, majd a társaság felszámolásához vezetett. Az alapító közgyűlésen „Lechner Gyula - mint a Lechner család és az alapítók legidősebb tagja [...] kiemeli, hogy a jelen részvénytársaság megalapításának a legtávolabbról sem volt valamely alapítási viszketeg avagy üzérkedés az indoka, hanem egyedül azon körülmény, hogy 1815. év óta már fennálló téglagyáruktól megválni nem óhajtottak, és örököstársaik között ezen szerves és oszthatatlan egészet képző vagyon megosztható nem volt, hogy tehát a cél eléressék, határozták el magukat arra, hogy [...] czégüket részvénytársasággá alakítják át." A LRT részvényeinek kibocsátási dátuma 1895. szeptember 15. Az „1894-95 évi rendkívül hosszú téli évszak következtében vállalatunk a többi hasonló vállalattal egyformán, a korábbi évekhez képest csak jóval később kezdhette meg működését. [...] így az előirányzott 15 millió helyett csak 12.2 millió téglát tudtak előállítani." A gyár ebben az idő­ben „mintegy 150 munkást foglalkoztatott, a gépeket 150 lóerejű gép hajtotta." 1897-ben „a finomabb készletre és jövő évi gyártmá­nyaink jelentős részére kötéseink vannak." Az 1897. évi „eredmények kedvezőbben alakulhattak volna, ha egyrészt a téglagyárakban, másrést pedig az építőmunkások között felmerült sztrájkok működésünkre bénítólag nem hatottak volna." 1899-ben „a téglagyárak túlprodukciója folytán a téglák ára hihetetlenül alászállott." Az általános téglaértékesítési gondok könnyítésére jött létre a Közönséges Tömör Faltéglákat Árusító Részvénytársaság. (VI., Andrássy út 27.) Ez az egyes gyárak érvényes szállítási szerződéseit kívánta nyilvántartásba venni, és a visszaesett kereslet arányában meg­valósítható szállításokat az egyes gyárak között egyensúlyozva elosz­tani. E tárgyban 1900. december 10-én meg is állapodnak a LRT-vei. A Közönséges Tömör Fal téglákat Árusító Részvénytársaság Rt. 1902. október 13-án közli a LRT-vel, hogy „a fennálló szerződésünk 1907. december 31-ig van meghosszabbítva." A szövegben utalás van még nyolc másik érintett cégre. Később, 1903. január 26-án a LRT megegyezik a Közönséges Tömör Faltéglákat Árusító Részvénytársasággal az „úgynevezett közönséges lyukas faltéglákra nézve". A bizonyára már csigapréssel előállított, lyukas téglák még el nem terjedt voltára utal az a kitétel, mely szerint „sem mi, sem más szállítójuk lyukas téglák szállítására nem kötelezhetők." Ez „a lyukas tégla a szerződött mennyiségeken fe­lül szállíttatik", de „a Szeyffert Károly úr jegyzékében kimutatott mennyiségek [...] összesen 800 000 darabra redukálódnak." Úgy lát­szik Szeyffert már ekkor nagyban gyártotta. 1903-ban „a folyó üzleteinkben gyártelepünk a cserépkályha és fedőlapok készítését is vette fel üzemébe." Az 1904-es és az 1905-ös gazdasági év is veszteséges volt, ezért tőkeleszállítást határoznak el: részvényenként 200 koronáról 175 koronára. 1906-ban az „év első felében a szállítások túlhaladták az 1905. év első felében történt szállításokat; de már az első félév vége felé az ácsok sztrájkja következtében az építkezések folytatásánál számos akadály merülvén fel, a szállítások nagyon megapadtak; szeptemberben pedig az építőmesterek által foganatosított munkazárlat következtében a legcsekélyebb fokra szálltak alá [...] az idei mérleg jelentékeny üzleti­nyeresége [...] a raktáron lévő téglaáruban keresendő". „Az építőipar területén a munkaadók és munkások között 1906 őszén kitört bérharc a lefolyt év során megszűnt." Év elején minden jól indult, de a má­sodik félévben ismét pangás és eladáscsökkenés állt be. A pénz drá­gaságán kívül gondot jelentenek „a megrosszabbodott munkásvis­zonyok [...] a munkabéreknek 20-30 %-al való emelkedésétől és az állandó nagy munkáshiánytól, a munkások között mesterségesen szí­tott elégületlenség, hátrányosan befolyásolta a gyári üzem zavartalan menetét." A szerződések ellenére a bányáktól sem kaptak elég szenet. 1908-ban általános építési pangás volt. 1912-ben a csekély eredmény „az építési ipar pangásában találja magyarázatát, amit a pénzpiacnak a feszült nemzetközi helyzet által okozott zavarai idéztek elő," 1913-ban a veszteség ismét „az üzleti élet, különösen az építési ipar pangásában találja magyarázatát." „Jelenleg [1913] 8 téglagyára van Kőbányának, melyek mind a leg­modernebb felszereléssel vannak ellátva s így a legnagyobb kívánal­makat is kielégíthetik." Ezek között szerepel a Lechner Rákosi Téglagyár Részvénytársaság is. Az LRT 20 éves működése alatt kb. 146 millió téglát gyártott, és a kibányászott agyag gödre kiterjedt az Akna utcáig. 1914-ben a veszteség egyre inkább „az üzleti élet, különösen az építési ipar pangásában találja magyarázatát, mely a há­ború kitörése miatt beállott." Az 1915-ről szóló, 1916. május 14-ei közgyűlésen a termelést már nem említik. „Áthoztunk 1914. évről 2 és 1/2 millió téglát, leszállítot­tunk 1/2 milliót, tehát raktáron maradt 2 és 1/2 millió." A helyzet ekkor is „az építési iparnak a háború miatti pangásában találja ma­gyarázatát." 1917. október 9-én sor kerül a felszámolási közgyűlésre. „Elnök bejelenti, hogy az igazgatóság a társaság gyári ingatlanait összes tartozékaival készleteivel és felszereléseivel együtt f. évi szep­tember 27-én a Fővárosi sörfőző részvény társaságnak eladta. Előadja, hogy mivel a gyártelep agyagbányájában már igen kevés a kibányász­ható agyag és mivel a gyári üzemnek a háború tartama alatti szüne­telése folytán annak újra felvétele gazdaságosnak nem mutatkozik, mivel végül a jelenlegi állapot fenntartása a társaságra nézve csak je­lentékeny kiadással jár, a szóban forgó eladás által a társasági vagyon értékesítése tekintettel az elért vételárra, legelőnyösebb módon esz­közöltetett." Ezután „a közgyűlés a társaság feloszlását kimondja és a felszámolást elhatározza." Az erre vonatkozó beadványt mások között aláírta Prof. Dr. Lechner Károly és Lechner Irma. A felszámolás folyamata ezután még évekig el­húzódott. Az 1921. március 22-i jelentés szerint a maradék pénzt a részvényesek között már felosztották. Az 1921. április 10-i jegyző­könyv a felszámolási eljárást befejezettnek nyilvánítja. A téglagyár épületeiről fennmaradt egy fényképfelvétel 1910-ből. A Lechner Rákosi Téglagyár téglajelei az LT, illetve LRT jel volt.

 

Részletek

Forrás Kádár József: Kőbányai téglagyárak
Szerző Kádár József
Időszak 1895 - 1921

Hely

Budapest, Magyarország, Europa
1106. Budpest, Maglódi út 12

Hasonló termékek