Műszaki megoldások: Hourdi födém béléstest

Hozzáadás a kedvencekhez
Feltöltötte


Leírás

Romos kastélyokat járva sok érdekességet is lehet találni. Ilyen, a Lévától délkeletre fekvő Felsőszemeréden a báró Hellenbach György és felesége által 1673-ban épített, és a közelmúltban tönkrement romos kastély. „Az épületet a 19. század elején klasszicista stílusban átépítették. A belső tér földszintje poroszsüveg- és tükörboltozatú, az emeleten egyenes a mennyezet. A bejárati csarnokból díszlépcső vezet a központi terembe. A földszinti oldalsó szárny és az egykori lovarda süvegboltozatos, A másik oldalsó szárnyban a mennyezet egyenes.,,,(…)...A kastély utolsó lakóját, gróf Wilczek Henrik Vilmost (1873-1944) a falut elfoglaló szovjet katonák lőtték agyon. A kastélyt kirabolták és megrongálták, de az 1952-1954-es években felújították. Később az épületben iskolát rendeztek be. 1990 után az épület üresen állt, egy magánvállalkozó vásárolta meg. A viszonylag jó állapotban lévő kastélyról eltávolította a tetőt, de nem folytatta a felújítást. Az épület kritikus állapotba került, jövője bizonytalan.” - írta Petrovay R. Sándor 2002-ben. Sajnos, bizonyosnak látszik, hogy a kastély megmentésére nincs remény. Falai állnak még, a bejárati csarnok tükörmennyezete azonban beomlott). A poroszsüveg boltozatok építési idejét nem ismerjük, de fel kell tételeznünk egy nagyobb belső felújítást a 19. század végén is. Ekkor már a Schlickeisen Károly berlini téglagyáros által 1858-ban feltalált csigaprésnek fejlett változatai nemcsak a poroszsüveg boltozatokhoz gyártották a traverz-téglát, de más, nagyobb, üreges tégla födémelemeket is készítettek. Ez lehet az épületet ismertető szövegben „az emeleten” és „a másik oldalsó szárnyban a mennyezet egyenes” megkülönböztetés. Az acélgerendák közé be tudták ültetni a poroszsüveg boltozatot, de a gerenda alja rozsdásodott, és a vakolatot is ledobta. Ezért találták ki a traverztéglát, mely a gerenda alját takarta, de a boltozat azért megmaradt. Az I. világháború után már a ’vastakarékos’ gondolkodás eredményeként kerestek új, alulsík mennyezeti megoldásokat. Ezek közül hazánkban legsikeresebb a Bohn-féle födémtégla volt. A kastély bal oldali szárnya mellett 2012-ben néhány nagyméretű, lapos, üreges tégla elemet találtunk. Ez, a „hourdi födémtégla”, amely talán elsőként oldotta meg a vízszintes, sík téglamennyezet kívánalmát. Erről egy 1916-ban megjelent szakkönyv ad részletes tájékoztatást: „A födémtéglák arra valók, hogy a födémszerkezetekben kitöltsék a I alakú tartók közötti tért. Különféle alakúak, de mind üregesek, mert oda kell törekedni, hogy a tartók közötti faltest megfelelő szilárdság mellett könnyű legyen. Az egyszerű alakú üreges födémtéglát, amely „hourdi” név alatt ismeretes, és külföldön jelentékeny elterjedést nyert, hazánkban még nem igen használják" A talált négylyukú elem 243 x 82 mm keresztmetszetű. A töredék 470 mm hosszú, így nem tudjuk, a termék milyen hosszú lehetett, de az alsó lapján látható jelzés szerint feltehetően 100 cm volt a gerendák távolsága. Az elem végén a visszavágás 60°-os, ami kevésbé meredek, mint az ismert traverztéglák téglafelfekvési síkja. A franciás hangzású név és a jelzés néhány betűje alapján a gyártó céget nem ismertük fel, de úgy tűnik ez a gyártmány volt az ’alulsík’ mennyezet első sikeres megoldása. 2014-ben, ottjártukkor (Dibusz Ferenc és Herczig Béla) továbbra is elkeserítőnek találta a kastély állapotát A mennyezet több helyen leszakadt, a leomlott törmelékben karvastagságú bodzabokrok és egyéb cserjék nőttek. Ebben a „dzsungelben” nevezettek BHG (Baron Georgius Hellenbach), BS (Báró Stainlein, aki Hellenbach György lányunokáját, Okolicsányi Zsuzsannát vette nőül) és CNF (talán Comes Nicolaus Forgách főispán, aki a közeli Alsószemeréd birtokosa volt), jelzésekkel ellátott darabokat találtak). Epilógus Gondos kezek „eltávolították” a kastélyról a cserepet, az ácsszerkezetet, a födém acélgerendáit és béléstesteit, - ennyit megért az épület... - majd sorsára hagyták. Az épület elpusztulásával egy újabb magyar vonatkozású objektum tűnik el az I. világháborús békediktátum legnagyobb dicsőségére. Kár érte….

 

Részletek

Forrás Jeles téglák, jeles emlékeink 10.174-175
Szerző Kádár József

Hely

Horné Semerovce, Slovak Republic, Europa
Felsőszemeréd