Az Örley-féle téglagyár 1882-ben létesült az akkor már KTTP néven működő, egykor Miesbach-Drasche-gyár mellett, a Gránátos ut­cáig elnyúló, hosszú sávban. Ez a Drasche-gyárat körülölelő telek nyugati ré­sze volt. Korábban ennek a Tárna utca melletti terület­nek déli felében működött a Weber-, illetve Samueli-féle téglagyár. A gyárat 1892-ben bővítették, „foglalkoztat mintegy 300 munkást, a gépeket 150 lóerejű gőzgép hajtja. Készít különféle kézi és sajtolt Az 1895-ös térképen az Örley-féle téglagyár terüle­tén - a korábbi épületek helyén - , két négyzetes ke­mence áll, és a színek az épületektől felfelé is megje­lentek. Az 1908-as térképen viszont, az 1892-es kibőví­tés következtében, már egy körkemence is látszik.200 A színek felfelé is tovább terjeszkedtek egészen a ké­sőbb megnyitott Tűzálló utca vonaláig, lefelé a korábbi telekvégen túl a Gránátos utca felé, de a Tárna utca másik oldalán is megjelent néhány szín. A gyárat dr. Or-ley Lajos, majd később özv. Örley Lajosné és Örley Márta tégla­gyárosok vezették. Nem tudjuk, hogy Örley dr. kőbányai lakos volt-e, de a plébániatemplom befejezéséhez ő is bőkezű adománnyal, az oltárképre 2800 Ft-tal járult hozzá.202 A gyárat 1907-ben eladták a KTTP-nek, mely itt fajansz és porcelán gyárat létesített. Téglajele: ovális idomban ÖL. A Téglagyár-dűlő harmadik része, melyet a legkésőbb vettek használatba a téglagyárak, a Maglódi út mellett elterülő, Akna utca -Gránátos út - Venyige utca által határolt terület. E területnek használatbavétele is több szakaszban történt. Az 1848-as térképen a Miesbach-Drasche-gyártól délre teljesen üres, parcellázott terület van. Az 1863-as térkép ezt a területet még mint üres, „városi haszonbéres földek"-et említi, de már kialakult az Akna utca pontos helye, mely a Gránátos utca törésének irányába mutat.