Jó néhány éve Szalatnakon, majd kétszer is Alsómocsoládon gyűjtöttünk Dibusz Ferenccel. A szalatnaki gyűjtésen még nem is tűnt fel a jel, de Alsómocsoládon, a Sztankovánszky kastély közelében talált VSP (és felcserélt betűkkel is) jelentése „adta magát”: Vitéz Sztankovánszky Pál (1. ábra). Természetesen a feltételezést bizonyítékokkal illik alátámasztani. Az életrajzára vonatkozó adatokat a „Baranya vármegye Trianon után tíz évvel” (szerk. Matolay Károly és Zsadányi Oszkár – Pécs, 1930. p. 274.) kiadvány tartalmazza. „Sztankovánszky Pál a Tolna megyei Kajdacson született 1890. május 22-én. Középiskoláit Budapesten végezte, majd a magyaróvári gazdasági akadémia hallgatója lett és szerezte meg oklevelét. A világháború elejétől az összeomlásig katonai szolgálatot teljesített a 13 cs. és kir. huszárezredben, harcolt az orosz és olasz fronton, kétszer megsebesült és mint tartalékos főhadnagy szerelt le. A kormányzó 1927-ben avatta vitézzé. A kastélyt 1920 körül emelte, de nem csak a kastélyt, hanem szakmunkásképző iskolát is épített. A következő kérdés az volt, hogy hol égethette a téglákat? A Baranya megye földrajzi nevei II. kiadványban (szerk. Pesti János, Baranya m. Levéltár, 1982) Alsómocsoládon öt helyen találtak téglakészítésre utaló megnevezéseket. Ezek a következők: „62. Téglagyár: Téglaház (Téglagyár), Kiss József építtette. 63. Téglaházidűlő: Téglaház, 214. Borgyuistálló: Disznó-akol, korábban sertéshízlalda volt, majd borjúistálló. Mellette téglagyár működött.,112. Lőrinc-tanya: Hájisz-malom: Ciliák-malom: Knipli-malom vízimalom volt. Lebontották. Nevét Czilliák, Heisz, Knipl és Lőrincz nevű tulajdonosairól kapta. A malom mellett 1900 körül téglagyár működött., 126. Téglagyári-gödör: Háisz-gödör G. 1900 körül téglagyár működött itt” (2. ábra). Valószínűnek látszik, hogy nem alakított ki saját téglaégetőt, hanem a Kiss? (Kis?) József gyárából rendelhette meg a monogramjával az építőanyagot. A téglái kisméretűek (25x14x7 cm.) .