A templomot olasz mesterek irányításával 1637-ben kezdték el építeni a Dallos Miklós győri püspök által 1626-ban adományozott telken. Az építkezés kezdeményezője Szelepcsényi György volt. A templom firenzei és bécsi jezsuita templomok mintájára épült. Ebbe a körbe tartozik még a nagyszombati, a pozsonyi és a trencséni jezsuiták temploma is. 1638-ban már teljes magasságig álltak a templom falai, majd 1640-ben a szentélyt és a kápolnát is beboltozták.1643-ban szentelte fel a templomot Johann Thuanus, Bécsújhely püspöke. Philip von Mansfeld győri főkapitány 1653-ban a főoltár ékesítésére egy feszületet, majd 1654-ben egy nagyobb harangot adományozott a templom számára. Halála előtt pedig adományt tett egy Xavéri Szent Ferenc tiszteletére emelendő oltárra, amelynek elkészültét már nem élte meg. Kérésére és a jezsuita társasággal való azonosulása kifejezéséül rendi öltözékben temették el 1657-ben a templom kriptájában. A templom1655-ben még egy szent György titulusú oltárral, 1657-ben pedig Matkovicz Mihály pápoci prépost adományából újabb 11 mázsás haranggal gyarapodott. A templom belső kialakítása 1670-ben zárult le. Időközben a jezsuiták újabb nagyszabású építkezésbe kezdtek. A templom nyugati oldalán építették fel új rendházukat. Széchényi György püspök alapítványából a munkálatok java 1654-1667 között zajlott. A rendház építését a győri főkapitányok, jelesül Hans von Breuner (Hans Preiner) és Philip von Mansfeld is támogatták. Breuner úgy, hogy a jezsuiták letelepedésekor szükséges házak megszerzésében segített, továbbá a templom felépítéséhez is támogatást nyújtott azzal, hogy az építkezés időtartamára a rend számára téglaégető kemencék építésére alkalmas telkeket engedett át a győri szigeten, lehetővé téve, hogy olcsón jussanak téglához a jezsuiták. Az 1641-ben felállított Szent-Rozália oltár adományozója Virgilio Beccaria, a város egyik leggazdagabb kereskedő polgára volt. A kivonatos ismertető a lábjegyzetben megjelölt honlap és könyv alapján készült. A templom felújítása során előkerült téglák 2018-ban először a templom padozatát és az altemplom boltíves pincerészét újították fel. Truka István barátomnak lehetősége adódott, hogy figyelemmel kísérje a templom felújításakor kibontott téglákat. A konténeres teherautó vezetőjétől megtudta, hogy melyik sitt telepre viszik a kibontott törmeléket, és azt ott átválogatva sikerült szép példányokra szert tenni. A padozati márvány alól bukkantak elő GZM (Graf zu Mansfeld) várkapitány padlástéglái. Az altemplomból kerültek elő többféle variációban IHS jelzésű darabok. A templom földszinti részén két ajtónyílás kialakítása miatt bontottak ki nagyobb falszakaszokat, melyek eredetileg Krisztus három szegével (jezsuita szimbólum) jelölt téglák különböző változataiból épültek. Az IHS jezsuita jelkép eredetileg Jézus nevének görög rövidítéséből származó monogram. A Jézus Társasága már a kezdetektől használta az IHS jelzést Loyolai Szent Ignác rendfőnök pecsétjében is. Ezt követően, a 16. század és a 17. század fordulóján megjelent a jezsuita templomok bejáratán és az oltárképeken is.

1. https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=23&cad=rja&uact=8&ved=2ahUKEwizxt-RqYbnAhV8zMQBHRqBBzEQFjAWegQIBxAB&url=http%3A%2F%2Fwww.czuczor.hu%2Fa-bences-templom-leirasa&usg=AOvVaw0HP5-1JE9EVK059Dhw00fZ.

2. Fazekas I. és Kádár Zs. (2017): A győri jezsuita templom 17. századi jótevői, a támogatók körének rekonstrukciója – in.: Jezsuita jelenlét győrben a 17-18. században (szerk: Fazekas I., Kádár Zs. és Kökényesi Zs.) – Szent Mór Bencés Perjelség, p. 13-58.