Virava József dr. gőztéglagyára

Hozzáadás a kedvencekhez
Feltöltötte


Leírás

Az óhegyi kőbánya elején, a korábban városinak mondott terület Óhegy utcai részén 1860-ra kialakítottak három telket, de a mellette és mögötte lévő területek alkalmasak voltak egy gyár létesítésére. Virava József dr. az 1860-as években - feltehetően a Hoffhauser- és Feszi-telek közötti Unger-telken - együtt dolgozott Unger Istvánnal, aki azonban 1866-ban áttelepült Budára a Marczibányi tér környé­kére. Virava cégalapítása 1870 körül történt, az Óhegy utca 10. számú telken. Virava bizonyára ekkor vette meg a volt városi területet, ahol már Fesziéknek volt érdekeltségük. Feszi Ida 1871-ben, bérlőként talán felszabadult tőkéjét fektette be kemenceépítésbe. Agyagbá­nyája a mögötte, a Csősztorony irányában fekvő telkeken volt. 1875-ben már egy körkemencéje volt. 1896-ban az üzemben 200 munkás dolgozott s a gépeket „50 lóerejű gőzgép hajtja." A gyárat 1889-ben kibővítették, majd az 1900 -as évek elején megszerezte a szomszédos, Hofhauser-féle téglagyár területét is. 1913-ban a korszerű és legna­gyobb kívánalmakat is kielégíteni képes gyárak között említik* Az 1910-es években Virava József Gőztéglagyára beolvadt a Kőszénbánya s' Téglagyár Társulat Pesten-be. A területen természetesen tovább folyt a termelés egészen a háborúig, illetve amíg a terület lehetővé tette a bányászást. Virava József dr. nemcsak mint hosszú ideig működő téglagyár tulaj­donos lehetett ismert Kőbányán. 1869-ben, a kőbányai közállapotok javítása iránt a Városi Tanácshoz intézett, közel kétszáz aláírással kísért beadvány aláírói között szerepel „dr. Virava József földbirtokos" neve is. 1883-ban mint alelnök, tagja a Lechner Ödön által tervezett kőbányai r.k. tem­plom építtetését szervező bizottságnak, majd 1897/99-ben (mások között) 250 fo­rintot adományoz a templom üvegabla­kaira. 1893 és 1896 között a „Kőbányai Iskolaszék" elnöke. Gyára „mindennemű sajtolt és kézi téglát" készített. Téglajele ovális mélyí­tésben V. J. betűk voltak. A betűket a mé­lyítés mellett egy vagy két oldalon külön­böző római számok kisérték. Korai időben (ha valóban működtek közösen) Ungerral közös jele is lehetett: U, fölötte V betű..

 

Részletek

Forrás Kádár József: Kőbányai téglagyárak
Szerző Kádár József
Időszak 1860 - 1910

Hely

Budapest, Magyarország, Europa
1103 Budapest, Óhegy u.