Zitterbarth I. Mátyás (? - 1813), 1798-ban Bécsben felszabadult építőmester, „polgár fia"-ként 1809-ben nyeri el a pesti polgárjogot. Fia Zitterbarth I. János (1776-1824), Bécsben tanult építőmester 1803-tól működött Pesten (1810-22 közötti építkezései ismertek), édesapjával egy időben nyer polgárjogot. Pesti tevékenysége csak 1809-1818 között követhető nyomon, épületei főként (azóta mind lebontott), szolid polgárházak voltak. Az ő gyermeke ifj. Zitterbarth III. Mátyás (1803-1867), családjában a legjelentősebb mester, aki szin­tén Bécsben tanult. Pesten és vidéken is sokat épített. A téglavető telepítésének ideje ismeretlen. Vagy Zitterbarth János építőmester 1809-1818 között (talán Lechner Jánossal egy időben), vagy ifj. Zitterbarth III. Mátyás 1825 után kért és kapott Pest városától 4 hold földet téglavető létesítésére. Az 1848-as térképen a Zitterbarth-telek vonala - csakúgy, mint a Lechneré - nem illeszkedik a Miesbach-telek 1838. évi kitűzési rendszeréhez, tehát korábbi. Területét is - a nagy, üres térségben - nagyvonalúan mérték hír A téglavető a (Külső-) Jászberényi út távoli szakaszán, a később kialakult Kozma utca közelében volt és a telek alsó kéthar­madát foglalta el. A térképen mérhető területe kb. 11 katasztrális hold (15 kis-hold) területnek felelt meg. Nem ismert, hogy a család meddig működ­tette a téglavetőt. Közelében létesült 1838-ban a Miesbach-féle téglagyár, mely ezt a téglavetőt — a köz­tük volt telek igénybevételével együtt 1843 után -, beolvasz­totta egyre növekvő üzemébe. Az 1848-as térképen a telep elrendezése és épületei már igen hasonlatosak a Miesbach-gyár új telepítésű épületeihez, de mellette Zitterbarth neve áll. Miesbach 1857-ben halt meg, de 1863-ban is mindkét telep neve Miesbach téglavető volt. Ugyanezeket az épületeket egy jó­val későbbi télkép már Drasche nevével jelöli, bár ekkor már a KTTP gyára volt. Zitterbarth-család téglave­tőjének jele: M Z volt.