Unger Ferenc téglavetője az 1824-es térkép szerint szőlőskertjének alsó végén működött. Ezt a részt akkorra már kibányászták, és ott téglavető hely (Ziegelschlag Platz) volt téglaszínnel, kúttal, tégla­égetővel. Az 1866-os térképen ábrázolt metszet szerint az „Unger örökösei által nyitott kőbánya" területe több méterrel mélyebb volt mint a szomszédos Feszi-telek. 1860-ra már a telek nagy részét ki­bányászták. A telken ekkor is álltak a téglavetés és égetés épületei, de az 1866-os mezőkapitányi jelentés már csak a Hofhauser és Feszi testvérek téglaégetőit említi az Óhegyen. Az egyik Unger-örökös - Unger István - 1866-ban Budára települ, és a Marczibányi tér környékén alapít téglagyárat. Az óhegyi telek később a szomszédos Feszi-telekkel együtt a Szeyffert-gyár területe lesz. Unger (feltehetően szá­zadvégi) jele: álló formában alul UNGER, fölötte kihaj-lókoronás címer és kiegészítő számjel.