Több, mint egy éve diákként élek Szegeden. Sok időm lévén – kikapcsolódásként – rengeteg bontást és építkezést kerestem fel, mert a téglagyűjtő mániám Szegeden sem csökkent. Eddig azonban jobbára csak ismert, olyan kommersz bélyeges téglákra bukkantam, mint a „fűzfás, pálmafás, kalapácsos” budapesti (Kerámia Téglagyár, KTTP) darabok. Nagyon ritkán találkoztam másféle jellel, eleddig mindössze 6-féle téglát sikerült begyűjtenem Szegedről. Egyik este két barátom hívott fel, hogy menjek el hozzájuk, mutatnak valamit. Amikor megláttam a sejtelmesen beígért „valamiket”, tátva maradt a szám: az egyik téglabélyegből BG 1801-et olvastam ki, a másikon pedig egy korona mosolygott rám! El sem tudtam képzelni, hogy hol találtak ilyet Szegeden? Rövid időn belül ki is derült, hogy a téglákat nem helyben találták, hanem KLÁRAFALVÁN!!! Egy pillanat alatt döntöttem: nekem is el kell mennem oda! Megkérdeztem a pontos helyet, kitől, és hogy szerezték be, kiderült, hogy egy régi istálló elbontásakor találták meg őket. Már másnap ott voltam, a tulajdonos engedélyével sikerült 11-féle téglára szert tennem. Némi utána járással kiderítettem, hogy Klárafalva 1801-től báró Gerliczy Ferenc birtokába került, aki ahogy megvette a birtokot máris majorságot építettet a Kukutyini részen. Az 1801-es tégla az építkezés kezdetét jelöli, a koronás jel pedig a társadalmi rangjára utal, de van csak monogramos is. A mai gyűjtők örömére nem is egyféle koronásat vettetett, van közöttük álló, fektetett, kicsi és nagy is. Más alkalommal Ferencszálláson is találtam Gerliczy téglákat, hiszen ez a település is az ő birtoka volt, sőt ezt a helyet hívták Kukutyinnak ahol az uraságnak dohányszárító pajtái és gazdasági épületei álltak. Ferencszállást (a név a saját nevére utal) csak 1828-ban alapította meg. 1884-ben Deszken kastélyt építtetett eklektikus-klasszicizáló stílusban, amelyben jelenleg kórház működik.