Megoldódni látszik a DG téglajel rejtélye!

Hozzáadás a kedvencekhez
Feltöltötte


Leírás

Idézet a Pecsétes tégla mániások fórumáról (60256. hozzászólás, Szűcs István dr.): „... a reformkori Magyarországon a latin nyelv annyira benne volt a köznyelvi szóhasználatban, hogy egyes szavakat a fene nagy nyelvújítás után is szinte mindig latinul használtak. Ilyen pl. a domínium is, vagy a latifundium (nagybirtok) nem is beszélve a civitasról, továbbá nagyon sok jogi szakszó is, amelynek nem is volt magyar megfelelője - pl. depositum (letét), kúria (bíróság), fiskális, prókátor, prokurátor és a többi. És ugyebár a BIRTOK mint jogi fogalom illetve annak nevei (dominium, latifundium, terrenum stb.) ezek azért ősrégi latin jogi szakkifejezések...“ A „Mocsai Magazin“ 1989-ben megjelent helytörténeti kiadványban ez olvasható (szerző: Gutai István, kiadó: Búzakalász Mg. Tsz, Mocsa) a katolikus templom építésével (1750) kapcsolatban: „Nagy feladat volt a templom építésének megszervezése. Így jutottak el az egyház vezetői Gutai József komáromi téglaégető mesterhez és felkérték, hogy vállalja el és szervezze meg Mocsán egy téglaégető létrehozását. A határ megszemlélése után a haraszti zártkert Igmánd felőli részét találta erre a legalkalmasabbnak. Ezen a területen éppen erdőirtás folyt, így közel volt a tüzeléshez szükséges fa, az agyagos terület mellett pedig igen jó lehetőség kínálkozott a víz felfogására is. Még abban az évben Mocsára költözött feleségével, Nerbert Annával és öt gyermekével. Gyermekei: Pál, János, Panna, Ferenc és István. A mester Gután született, felesége 1705-ben Gönyün. A Győri utca 126. szám alá költöztek be (ma ez a porta Kántor Pálé). A téglavetés 1751-ben kezdődött, de a vízfelfogó árkokat már kiásták 1750 őszén. 1751 tavaszától állandóan 15-20 jobbágy robot fejében rendelkezésre állt gyalogmunkára és a szükségletnek megfelelően fogatmunkára is. Hogy a mester ezért milyen javadalmazásban részesült, erről nincs tudomásunk. Mindössze annyi, hogy az elkészült téglákból minden tizedik őt illette meg. Így minden tizedik vetőbe a GD jelű monogram volt beleégetve, amely az munkabére volt. A GD monogram Gutai Dominót jelentett (a téglát dominónak nevezték). Az itt előállított téglából épült a templom és a kerítés nagyobb része, az iskola és egyéb uradalmi épületek....“ Ezt „a minden tizedikbe égették a GD jelet” nehéz elfogadni, hiszen ha ez volt a fizetség, akkor minek bíbelődött volna a kétféle tégla kezelésével? Nem egyszerűbb az összmennyiség tizedét megkapni, függetlenül a jelzéstől? A szerző (Gutai Istvánnak hívják, gyanítom, leszármazott) a konkrét életrajzi adatok mellé költött valami magyarázatot... A betűk sorrendje is sántít, hiszen egyetlen esetben sem találtunk GD monogramot, hanem vagy DG, vagy tükrös DG (Domínium Gúta?) fordult elő. DG és tükrös DG jelű téglákat Mocsán kívül Tömördpusztán és Ácson találtunk. A döntő mozzanat az volt, hogy ebben az évben Novotny Béla Gútán (Kolárovo) ugyanolyan téglát talált (Pecsétes tégla mániások fóruma, 60238. hozzászólás), mint amilyenek a magyar oldalon is előfordulnak. Gúta és Mocsa is az Esztergomi Érsekség birtoka volt a múltban, tehát a fentiekből következően a megfejtés lehet Dominium Gúta. A megmosolyogtató „Gutai Dominó” értelmezés így nyert magyarázatot; a téglavető akkori segítői így „fordíthatták le” a számukra talán érthetőbb nyelvre a rövidítést....

 

Részletek

Forrás Jeles téglák, jeles emlékeink 11:117
Szerző Herczig Béla dr.

Hely

Mocsa, Magyarország, Europa