Téglák Nagyegyházáról

Hozzáadás a kedvencekhez
Feltöltötte


Leírás

A település a Vértes és Gerecse találkozásánál fekszik, Bicske és Tatabánya között. A második világháborúig két település volt, Kis-Németegyháza és Nagy-Németegyháza néven. Nagyegyháza első említése 1325-ben történik Nempti néven, majd 1453-ban Nemethegaz néven tartják számon a Vitány várához tartozó települést. Pusztatemplomának maradványai mind a mai napig fellelhetőek. Az épület szinte biztosan a török harcok idején pusztult el. Az 1787. évi összeírás szerint Németegyháza német nyelvű település, 56 lakossal. Hozzá tartozik még egy vadászház 17 lakossal és pásztorszállás 15 személlyel. Kis-Németegyháza a második világháborút követően megsemmisült. Az életben maradt lakók átköltöztek Nagyegyházára. Gróf Batthyány Kázmér, akkori földtulajdonos már 1863-ban próbafúrásokat végeztetett, felderítendő a földben rejlő szén mennyiségét és minőségét. 1894 decemberében írták alá gróf Esterházy Miklós Józseffel a kutatási és bérleti szerződést. Ezzel vette kezdetét a több évtizedig tartó bányászat. Hoffmann Ede pozsonyi származású nagybirtokos és tiszteletbeli felügyelő a Batthyány családtól megvásárolta a grófi uradalom németegyházi részét. Bizonyosan ő építtette a kettő különálló cselédházat, melyek közül az egyik homlokzatán ma is látható a neve egy kőtáblán. Szemben a cselédházakkal áll egy istálló, ami ma már más célt szolgál, „hangistállóként” komolyzenei koncerteket, konferenciákat, még lakodalmakat is rendeznek benne. Helyi forrásból úgy tudni, hogy az agyaggödör, ahonnan kitermeltek a téglaégetés alapanyagát, részben megvan, egy magángazdaság telephelyének része. Téglaégetőről eddig nincs helymeghatározás, de minden valószínűség szerint az agyaggödör közelében lehetett. A cselédházaknál eddig talált különböző NH = Nagyegyháza jelű téglák a mellékelt képeken láthatóak.

 

Részletek

Forrás Jeles téglák, jeles emlékeink 13:146
Szerző Szabó Gábor

Hely

Bicske, Magyarország, Europa
Nagyegyháza jelenleg Bicskéhez tartozik